Paudits Zoltán:
Magyar hajnal

Fegyver a vállamon,
kereszt a mellemen,
indulok messzire
szép magyar kedvesem.

Hófehér szárnyakon
hegyekre felszállok,
hozok le holnapra
új magyar virágot.

Szirmot bont, ráhajlik
magányos szívedre,
tüzet visz, lángot visz
Délre és Keletre.

Ezüstszín fátyolban
jönnek majd angyalok,
letörlik arcodról
százéves bánatod.

Kereszt a mellemen,
fegyver a vállamon,
eljön majd, felvirrad
hős magyar hajnalom.