A kutyaürülék számos emberi egészségre veszélyes kórokozó és féreg közvetítője. Megdöbbentett, hogy a téma hazai ismertségét mennyire megelőzi annak veszélyessége. Ezen az oldalon most csak az egyik a kutyák ürülékében található kórokozóról írok, melynek közegészségügyi vonatkozásait csak felületesen, vagy egyáltalán nem ismerik az érintettek.
  Az alábbi ismertető anyagot elsősorban a budapesti utcákon szanaszét heverő kutyaürülék-tenger miatt írtam meg. A fővárosban 400 ezer kutya él, ezek naponta több mint 40 tonna ürüléket hagynak a főváros aszfaltján és parkjaiban. A város vezetése semmit sem tesz ez ellen, úgy néz ki, hogy az emberek egészsége itt mit sem számít. A képhez az is hozzátartozik, hogy nálunk az ÁNTSZ szerint a kutyaürülék nem veszélyes hulladék! Írásomat figyelemfelhívónak szánom mindazoknak, akik állatot tartanak, de másoknak is, főleg a városlakóknak. Budapest pl. kiemelkedően vezet az egy főre jutó kutya és kutyagumi tekintetében egész Európában, de megkockáztatom, hogy talán a világon is. A kutyatulajdonosokat többnyire nem izgatja, hogy a kutyájuk hol végzi a dolgát, így kerül az ürülék a parkok füvére, a járdákra és a gyermekek homokozójába is. Magyarországon a jogszabályok és büntetések nem elég szigorúak a kutyatartókkal szemben. Budapesten ráadásul lényegében azt csinál a kutyatartó amit akar, a város pedig terítve van. Komoly veszélyben vannak az itt élők, mint azt majd látni fogjuk.
 
  A Toxocara Canis nevű hengerféreggel (németből fordítva hívják orsóféregnek is) a kutyák 10-70%-a(!!!) fertőzött világszerte. Ez és a macskák nagyon hasonló Toxocara Cati-ja a Toxocariasis nevű tünetegyüttes okozója. A féreg és a lárvák jelenléte a felnőtt kutyáknál nem okoz panaszt, ragadós mikroszkopikus petéi a kutyák ürülékével terjednek. Az ürülékben lévő peték közvetlenül nem fertőznek, a lárva (L1) kialakulásához a petéknek egy rövid ideig, szabad levegőn kell lenniük. Ez nagyjából annyi idő, míg az ürülék megszárad.
  A kutyaürülékben lévő peték, majd az abban kialakuló lárvák a szabadba kikerülve ideális körülmények között (hűvös, nedves helyen, mint pl. egy homokozó) nagyon hosszú ideig, akár 4 évig is életképesek maradnak. Ellenállóak a fertőtlenítő szerekkel, a faggyal, sőt bizonyos ideig még a forrásban lévő vízzel is megbirkóznak. Csak a közvetlen lángszórózás pusztítja el a petéket. Felnőttek általában a fertőzött kutyák ürülékének porát belélegezve-lenyelve, gyermekek pedig szennyezett földdel, homokkal (pl. a játszóterek homokozójából) szedik össze  rendszerint a petéket. Tekintve hogy a gyermekek immunrendszere még fejletlen, ráadásul esetükben a peték szervezetbe jutásának valószínűsége is jóval nagyobb, a gyermekeink vannak  a legnagyobb veszélyben.

Tünetek

  Az emberi szervezetbe jutva a lárvák kikelnek a petékből, keresztül hatolnak a bélfalon és szétszóródnak az egész testben, legtöbbször a májban, a vesékben, az agyban a tüdőben vagy a szemben. Az emberben ezekben a szervekben maradva nem fejlődnek tovább, de károkozásuk gyakran a máj egész életre szóló kóros megnagyobbodásához, vaksághoz vagy görcsrohamokhoz vezet.
Az agyba eljutva mentális instabilitást valamint gyengült szellemi teljesítőképességet okoz. A fertőzés meglévő betegségeket is fellobbanthat, ilyenek az asztma és a bénulásos gyermekparalízis.
  Ember esetében a fertőzés leggyakoribb tünete a gyűjtőnéven zsigeri lárva-migrációnak, Visceral Larval Migrans (VLM) nevezett jelenség, amit a lárváknak az ember szerveiben történő vándorlása okoz. A VLM-re különösen veszélyeztetettnek mondható a 1,5-4 éves korosztály, ahol a fertőzés miatti halál is előfordul. A gyermekek  4-10 éves kor között is veszélyeztetettek, de érinti az immunálisan legyengült felnőtt népességet is.
  A másik, a lárvák által okozott tünet az Ocular Larvar Migrans (OLM) nevű szembetegség, amikor is a lárvák a szemet támadják meg. Gyermekek esetében ez a legtöbbször előforduló tünet. Többnyire a másfél és 4 éves kor közötti gyermekeknél jelentkezik, de 10 éves korig még szintén gyakori. Felnőtteknél ez ritka. Már egyetlen lárva is komoly pusztítást képes végezni a retinában. Ha félrediagnosztizálják, az általában a gyermek szemének eltávolításával jár. Márpedig OLM esetében a kezelés  csaknem mindig túl későn kezdődik. Ennek az az oka, hogy a gyermek a féloldali látásromlást nem veszi észre, a szülő pedig a divergáló  szemállásra (az egyik szem másfelé néz) figyel fel először, és csak akkor viszi orvoshoz. Ha pedig a kezelést nem kezdik el időben, a látásélesség jelentősen csökken, az endophthalmitis miatt gyakori a vakság, ami újabban egy félmillió forintos műtéti eljárással valamennyire korrigálható, de sosem lesz újra tökéletes. Magyarországon évente 15 gyermek vakul meg a kutyaürülékből származó Toxocara fertőzés miatt. Az áldozatok többsége 10 év alatti.
  Mivel a fertőzés az embernél nem produkál azonnali tüneteket, mire észlelnék a bajt, már késő. Felnőttek körében a fertőzött személynél csak jóval a fertőzést követően jelentkeznek a tünetek, ha egyáltalán. A lappangási idő a fertőzés intenzitásától függően néhány hét vagy hónap lehet, de az OLM kialakulása akár 1-1.5 évbe is beletelhet, ezért aztán az orvosok rendszeresen félre is diagnosztizálják ezeket az eseteket. A fertőzött személy, vagy a gyermek szülei nem gondolnak kutyától összeszedett betegségre, amikor jóval később a tünetek jelentkeznek, a szerológiai reakció pedig minimális. A néhány lárva ellen termelődő ellenanyag mennyisége olyan kicsi, ami alig kimutatható, de nem is keresik.
 
  A féreg petéi összeszedhetők minden olyan helyen, ahol kutyák szoktak tartózkodni és üríteni, beleértve a kutyás házak kertjeit. Ne feledjük, hogy a peték 2-4 évig is fertőzőképesek maradnak a talajban! A kutyák ürülékét, s vele együtt a féreg petéit a lábbelinkkel bevihetjük a lakásunkba is.
A peték pedig önmagukban is ragadósak, így nem muszáj még kutyagumiba se lépni, hogy a veszélyes peték a cipőnkre kerüljenek. Egyes kutyatulajdonosok elképesztően felelőtlen szokása hagyni a kutyát, hogy kisbabákat és kisgyermekeket nyalogasson szeretetből. A kutya szájában, szája környékén, és a szőrén ugyanis mindig lehetnek (és vannak is) Toxocara Canis peték. Nem beszélve az egyéb, csak kisbabákra veszélyes fertőzések lehetőségéről, amire most nem térek ki külön.
  Már a fertőzött kutya simogatása is veszélyes, ha utána nem mosunk azonnal kezet!
Ezért rendkívül nagy felelőtlenség kisgyermeket kutyázni hagyni, kivéve, ha az egy egészséges szobakutya, amely maximum a kertbe van kiengedve, és nincsen kapcsolata más kutyákkal.
Egyáltalán nem ajánlatos a kutyával együtt aludni, egy tányérból enni, és hasonló.
A petéket hordozzák a legyek is, így aztán a pár szomszéddal arrébb élő kutya is veszélyt jelenthet, ha fertőzött. Mivel a peték a levegőben lebegve is terjednek, így a városokban az utcákon megszáradó kutyaürülék pora fokozott veszélyességgel bír az ott lakók egészségére nézve.
  Embernél egyébként a fertőzés 2 éven belül magától megszűnik, amikor a lárva az L1 stádiumból az L2 stádiumba ér. Innen nem képes tovább fejlődni az emberben, betokozódik, majd idővel elhal. A féreg lárva állapotban történő irtására nincsen ismert szer, csak a tünetek kezelésére van mód.

Tünetmentes fertőzések

  A tünetmentes, vagy csekély tünetekkel bíró fertőzés sokkal gyakoribb. A felmérések szerint az iparosodott országokban a felnőtt népesség 5-7%-a, a kutyarajongók táborának pedig a negyede(!) bizonyíthatóan átesett már valamikor Toxocara Canis fertőzésen, azaz találtak ellenanyagot a szervezetében. Ez az, amiért a hatóságok, de úgy általában az emberek is, úgy gondolják, hogy ha olyan sok ember esett már át tünetmentesen a fertőzésen, akkor nem is érdemes ezzel foglalkozni.
Nos ez az amiben tévednek. A dolgot a kullancsok által terjesztett betegségekhez tudnám csak hasonlítani. Tudjuk, hogy sok embert csíp meg kullancs, és a csípések számához képest kevesen betegszenek meg. Ez pont így van a Toxocara Canissal is. Az, hogy tünetmentes lesz e a fertőzés, vagy nem, függ a fertőzött személy életkorától, immunrendszerének állapotától, és attól is, hogy a lárva melyik szervében áll meg.
  Ismert adat, hogy az alkoholt csak nagyon mértékkel, vagy szinte egyáltalán nem fogyasztó felnőtt lakosság körében túlontúl magas a májnagyobbodásos esetek száma. Véleményem szerint, ez nem kis részben valamikori Toxocara Canis fertőzéseknek tudhatók be.

Nincs megfelelő védekezés ellene!

  A kutyák nagyon könnyen fertőződnek, tekintve a fertőzött állatok eleve magas számát, és azt a tényt, hogy a kutyák gyakran veszik a szájukba, vagy eszik meg más kutyák ürülékét (és a sajátjukat is), de elkaphatják köztesgazda (pl. egy rágcsáló) elfogyasztásával is. A kiskutyák jó része eleve fertőzöttként jön a világra, mert már a méhen belül megfertőződnek. A Toxocara canis lárvák a szukában ugyanis nem mindig alakulnak át kifejlett féreggé, hanem alvó állapotban, (úgynevezett L2 stádiumban) a testszövetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, a hormonok hatására ezek a lárvák újra aktiválódnak, majd a vérárammal a placentába és a magzatba jutnak, és a magzat májában és tüdejében várakoznak a születésig. A magzat megszületése után a kölyökkutya belébe vándorolnak és itt fejlődnek ki féreggé. Más esetekben a szukában a vemhesség alatt újra aktiválódott lárvák ellés után az anyatejbe jutnak és így az újszülött kölyköket fertőzik. Mivel ezek az alvó lárvák nem a bélben tartózkodnak, hagyományos féreghajtó gyógyszerekkel nem távolíthatók el. Az egyszer már fertőzést megélt szukák egész életük folyamán fertőzött ivadékokat hoznak világra.
  A Toxocara canis fertőzés zajos légzést és köhögést eredményez, különösen a szopós kölyköknél kéthetes életkor alatt. Az idősebb kölykök, háromhetes korig hányással kísért állandó hasmenésben szenvednek. A fertőzött kölykök kifejlett férgeket hányhatnak ki és növekedésük lelassul.
(Ezért nem szerencsés dolog egy alom legkisebb tagját megvenni, "mert az milyen aranyos" alapon.)
Kifejlett kutyáknál a féreg jelenléte gyakorlatilag nem jár semmilyen kísérő tünettel. A mégis alkalmazott féreghajtók csak a felnőtt férgeket hajtják ki a bélrendszerből. A lárvák elhajtására lényegében nem létezik ismert módszer, nem beszélve a szukákban a vemhességet megelőzően akár hosszú évekig inaktív lárvákról. A lényeg, hogy hiába használunk féregűzőt, a kutya testében lévő lárvák elfoglalják kihajtott társaik helyét a bélben és "visszafertőzik" a kutyát, akkor is, ha az egyébként nem volt kapcsolatban más kutyákkal. A bélben gyorsan fejlődnek, majd szinte azonnal szaporodni kezdenek, naponta peték ezreit termelve, amivel bőven lefertőzik a kutya vadászterületét, és visszafertőzik az eredeti állatot is.
Felnőtt kutyák esetében a fertőzöttség általában tünetmentes, így a gazdák nem veszik észre a problémát, ezzel komoly veszélynek kitéve magukat és családjukat.

Fontos a tájékozottság

  A Toxocariasis nevű tünetegyüttest okozó parazita csak egy a kutyaürülékkel fertőző, emberre is veszélyes kórokozók közül, amivel számolnunk kell. Ráadásul nem csak a kutya ürüléke veszélyes ilyen szempontból. A Toxocara Canis mellett a macskák hengerférge a Toxocara Cati is ugyanazokat a tüneteket produkálja az embernél, bár valamivel ritkábban. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a macskákat a belvárosban nem engedik ki, és alomban végzik el a dolgukat, a kertvárosban meg igyekeznek az ürüléküket mindig elásni, szemben  szemben a kutyákkal, akik "otthagyják mint eb...".
  Tájékozódjunk! Számos a háziállatok által terjesztett betegség létezik, amelyről feltétlenül szerezzünk információt, ha állato(ka)t tartunk a környezetünkben, és gyermekünk van, de saját magunk miatt is. Az állatok vírusai, gombái, és férgei a legkülönbözőbb tüneteket okozhatják az embernél. A Micosporum canis nevű gomba például hajhullást, kopaszságot okoz. A Escherichia coli nevű baktérium húgy és ivarszervi megbetegedést. A Toxoplazma Gondii-ról már nem is beszélve. Az utóbbi jóval szélesebb körben ismert, mivel nem csak hasonló problémákat képes okozni, mint a Toxocara Canis és a T. Cati, de ha egy várandós kismama fertőződik vele, 50% az esélye annak, hogy a magzatban visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okoz. A Toxocara Gondii-ről később majd írok többet is. Utóbbi a mosatlan zöldségen, és a nem kellően átsütött húsban is benne van, nem csak az állatok ürülékében.
   A fenti néhány példa csak a jéghegy csúcsa. Óvjuk gyermekeink és magunk egészségét, tájékozódjunk! Ne az legyen azonban a megoldás, hogy megszabadulunk az állatainktól. Megfelelő higiénia betartásával a fertőzések legnagyobb hányada elkerülhető. 


Nibiru

Cikkek a témában:

http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/02/3208.hpp 
http://index.hu/politika/belfold/budapest/kak03xx/
http://www.babanet.hu/lazi/hetrol_hetre/index.php?id=050521
(Megj: pontatlan adat: "Magyarországon évente 6-8..." ezzel szemben 15 a helyes adat.)

Források:


http://www.biosci.ohio-state.edu/~parasite/vlm.html 
http://www.janssenpharmaceutica.be/jah/pdfbestanden/article%20dog.pdf 
http://iceh.uws.edu.au/fact_sheets/FS_toxo.html
http://www.oeaz.at/zeitung/3aktuell/2003/18/serie/serie18_2003hund.html 
http://www.luckybear.com/dogs_humans.htm 
http://www.omgk.hu/KUTYATAR/kutyat3.html 
http://sunrise.sote.hu/htsz/suveges.htm
http://bjsm.bmjjournals.com/cgi/content/full/35/1/6 
http://origo.hu/itthon/20050524akutyaszar.html 
Süveges I.: A Toxocara canis által okozott szembetegségről Orvostovábbképző Szemle IX. 2.sz

A képek a képek egy Tokiói egyetem honlapjának  Parasite of the Month aloldaláról származnak.

                  www.nibiru.hu

 Szerzői jogi megjegyzések

a nibiru.hu webhelyen található szöveg, és az oldalakon található képek
felhasználhatóságát illetően.

- Az ismeretterjesztő írások szabadon felhasználhatóak, de csak a forrás megjelölésével.

- A világhálón az engedélyem nélkül szabad idézni a honlapon található szövegekből, amennyiben az
  nem hosszabb mint ami az  adott kontextushoz feltétlenül szükséges, de kizárólag  a forrásra való
  hivatkozással élőkapocs (link) formájában.