A szőlőcukor (glükóz) a legegyszerubb szénhidrát, mely bizonyos élelmiszerekben (pl. szőlő) önmagában is előforduló. Szinte azonnal felszívódik. A szőlőcukor a sejtek legfontosabb tápanyaga, vérünk állandó és nélkülözhetetlen komponense. A keményítőt és a répacukrot enzimek bontják szőlőcukorrá, ami a bélből felszívódva azonnal a véráramba kerül.

A szervezetben az inzulin és más hormonok feladata a vér optimális glükóz-szintjének fenntartása. (65-80 mg/100 ml). De miért annyira lényeges a szőlőcukor? Minden életfolyamatunkhoz - a mozgáshoz, a növekedéshez, stb. - izommunka szükséges, ez pedig megfelelő energiaforrás nélkül nem lehetséges. A vérbe jutott szőlőcukrot a sejtek elégetik, eközben pedig energia szabadul fel. A vércukor a belélegzett oxigénnel széndioxiddá ég el és az így keletkezett energiamennyiség szolgáltatja a testmozgások, a testben lezajló kémiai folyamatok és hőkisugárzás energiaszükségletét. Napi 120 g A fel nem használt glükóz a májban, és izomsejtekben glikogén (állati keményítő) formájában raktározódik. Az izmok rendszerint 90-120 perces intenzív fizikai tevékenységhez elegendő glikogént tárolnak. Amikor szükséges, a tárolt glikogén újra az erőt adó szőlőcukorrá alakul át. A felesleges glikogén egy bizonyos hányadát képes a máj elraktározni, viszont a túl nagy „raktárkészlet” zsírrá alakul. Tartós éhezés esetén a testzsír által tárolt glikogén is aktivizálódik. A máj sokkal nagyobb mennyiséget képes raktározni a szacharózból származó cukorból, mint például egyszerű szőlőcukorból. Tehát a tiszta szőlőcukorból a felesleges mennyiség könnyebben zsírrá alakulhat. Egy átlagos testsúlyú felnőtt szervezete kb. 120 g tiszta glükózt képes azonnal és tökéletesen felhasználni. Tehát, ha nem végzünk túl nagy izommunkával járó tevékenységet (aktív sportolás), akkor az ettől sokkal nagyobb mennyiségű szőlőcukor-bevitelt szervezetünk valószínuleg zsírként fogja raktározni. A legnagyobb felhasználó A fentiekből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a szervezetünk legnagyobb szőlőcukor-fogyasztói az izomsejtek. Ez téves megállapítás lenne, hiszen az agyunk az, amelynek muködéséhez hihetetlen mennyiségű energia szükséges, és a glükóz az egyedüli energiaforrás számára. Felnőtt emberben a központi idegrendszer használja fel a bevitt szénhidrát (glükóz) kb. 40 %-át, egy 10 kg-os, egy év körüli kisgyermek esetében az arány még magasabb: 80%. Minden agytevékenységhez - koncentráláshoz, gondolkodáshoz és emlékezéshez, sot még az alváshoz is - sok energiára, nevezetesen szőlőcukorra van szükség. Az agy, amely a testtömeg nem egészen 2 %-át képezi, az energiafelhasználás kb. 20 %-áért felelős. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a szőlőcukor és más szénhidrátok bevitele jelentősen elősegíti az agyi funkciókat, serkenti a gondolkodást, javítja a memóriát, elősegíti az információk rögzülését (tanulás). Mindemellett a szívmuködésre is jótékony hatással van. A szőlőcukor fogyasztása minden nap ajánlott, por formában kapható változata ideális sütéshez, teák és más italok ízesítésére. Sportolóknak, vizsgázóknak, nehéz fizikai és szellemi munkát végzoknek pedig kimondottan javasolják a szakemberek.