Az Árpádsávok szimbolikája megegyezik a napvallásban a természet négy alapeleméneka vallási ábrázolásával.Ez a négy alapelem a víz,a levegő,a föld és a tűz.Máig hatóan tökéletesen megfelelnek a földi bioszféra életfeltételeinek.Az ábrázolási módjuk megjelenik az egyiptomi fáraó jelképeken,de magyar vonatkozásban például az esztergomi várkápolna falán is,az István király előtti időből.A középkori címeralkotóink bizonyíthatóan ismerték az ősi motívumok eredetét,és használták is a címerek kialakításában.

 A mai magyar kiscímerre jellemző,hogy a négy jelképének a címertana az eredeti motivációkból,az egyszerűsítés okán,már nem tartalmazza az őstörténetünk minden mozzanatát.Az első mezejének hétszer vágott vörös és ezüst sávjai,a négy elem és a hetes számmisztikán kívül,már mentesek minden más szimbólumtól,az említett hét oroszlántól is. 

 A mintegy ötezer éve kialakult egységes nép nemzeti színkombinációja a vörös(piros)és a fehér.A fehér színről tudjuk,hogy azt ezüstszínnel is jelölték,ami az anyaság tiszteletét jelképezte.Másként,a fáraó(napisten mása)uralkodóként az arany karika(glória)mellett,a királynő a holdistennő(ezüst)képében jelent meg a motívumokban.

 A pontosabb megértés a vágások számában van elrejtve.A hétszeres színváltás,az ősi magyar társadalmi szervezet hetes számmisztikájából eredezik.Az egyiptomi Hétország,mint a Théba körüli magyar törzs állami szervezete,a hetes szám szerint épült fel.Ugye mindenki tudja,hogy az időszámításunkban az egy hét,mint a hét napjai,szintén ebből a kultúrvilágból került megalkotásra a mai napjainkig hatóan.Ez a kisugárzás képződött le a kis-Ázsia Hettita királysága kialakulásában is még az ókorban.De a hétfejű sárkány,a magyar népmesék szereplőjének az eredete is,ide vezethető vissza.A hetes számmisztika köszön vissza a Biblia teremtés mítoszából is.Szerintem minden olvasó tud a honfoglalás mondájában a hét vezér vérszerződéséről,mely vallási motívuma szintén a Hétországig,5-8 ezer évre mutatja a magyar címer fejlődésének az útját.

  a kiscímer első mezejének hétszer vágott jelképéről összefoglalóan elmondhatom,hogy eredete ötezer évnél régebbre vezethető vissza.Egészen az őskor vévéig,az írásbeliség kezdeteit úgy kell értenünk,hogy sokszor az első írás a nemzettségek jelrendszereiben,jelképeiben került megalkotásra.a közös jelképek megőrzése a fejlődő törzsek legfontosabb életfenntartó folyamataivá váltak.A népekké szétváló emberiség,amíg tehette,őrizte,védte menzeti szimbólumait.A magyar népek is ezt a magatartást követték,amíg tehették.Ápolták az ősiségüket,ha másként nem a mondáikban.A középkori nagycsaládok fennállásáig a nagyszülők mesélték az unokáknak szájról szájra..A modern ujvilágunkban már a nagycsaládok is szétestek,megszűnt a hagyományterjesztés ősalapja.Az iskolákban pedig a tanterv szerint csak az tanítható,amit a mindenkori hatalom megenged.Talán e néhány ok is közrejátszik az ősi hagyományaink homályba süllyesztésében.

  Meg kell próbálni,újra feléleszteni hiteles ősiségünket,hogy a nemzetünk is fennmaradhasson.Ennek érdekében a történelemtudomány eredményeinek felhasználásával vissza kell mennünk az úton a régmúltba,ameddig csak lehet.Úgy,ahogy Árpád honfoglaló vezérünk és környezete tette ezeregyszáz éve.Ők elsősorban az Egyiptomi-birodalom első uralkodójáig,az Árpád család ősapjáig,és a magyar államszervezet hetes számmisztikájának az eredetéig nyúltak vissza,mert még hitelesen tudták az ősiségüket.